Adózó kontra adóhatóság

Érdemes támadni az adóhatóság döntését?

Időről időre előkerül annak a témája, hogy érdemes-e az adóhatósági döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot indítani és valójában érvényesül-e a bíróságok törvényességi felügyelete az adóhatósági eljárások és hatóságok felett.

Ha átnézzük a NAV évkönyveit és az Országos Bírósági Hivatal statisztikáit, érdekes adatokra bukkanhatunk.

A csökkenés okaként a feltételes adóbírság intézményét feltételezhetnénk, melynek jogszabályi alapjait 2018-ban vezette be a jogalkotó. A feltételes adóbírság alapján az adóbírság 50 %-a alkalmazandó a vétkes adózóval szemben, amennyiben az adózó elfogadja az elsőfokú döntést és lemond a fellebbezésről. Azonban fura módon az érintett adózók csak csekély aránya, mintegy 10%-a élt ezzel a lehetőséggel 2022-ben (990 esetben), az érintett adózók nagy része ezt a lehetőséget veszni hagyta, azaz fellebbezést nem nyújtott be az elsőfokú döntéssel szemben, azonban nem kérte a feltételes adóbírság alkalmazását sem.

Az ügyszám csökkenésében másrészről az adóhatóság által begyűjtött nagymennyiségű adat biztosította hatékonyság-növekedést is számításba lehet venni. Az adózók tapasztalata az, hogy az adóhatóság a gazdálkodásukat érintő lényeges adatokat nagyrészt ismeri, ezért az elindított adóhatósági vizsgálatok túlnyomórészt „biztosra mennek”, a fellebbezésnek kevesebb esélye a sikerre. Ezt támasztja alá az adózók közreműködése nélkül végzett e-ellenőrzések nagy száma is (2022-ben 52,4 ezer eset)

Fellebbezés az adóhatóság első döntése ellen

A fellebbezések elbírálása során azonban a NAV eredményességi mutatója 2019 és 2023 között mindvégig a 80-90%-os sávban maradt: 81,9% – 89,1% – 88,5% – 87,7 % – 88,2 %, Ez azt jelenti, hogy ekkora arányban hagyta helyben a másodfokú adóhatóság az elsőfokon eljárt helyi NAV szerv határozatát.

Az adózót ezek a számok elriaszthatják a fellebbezés benyújtásától, hiszen csak minden kilencedik fellebbezés érheti el a célját, miközben jelentős pénzt, időt és energiát kell fordítani az ügyre a fellebbezés elkészítése és benyújtása során. Azonban, ha tovább nézzük az igazuk mellett kitartó adózók esélyeit, úgy egyre pozitívabb képet láthatunk.

A határozatok bírósági felülvizsgálata

Mielőtt szemügyre vesszük a bírósági felülvizsgálat sikerességi mutatóit, érdemes megjegyezni, hogy átlagosan a jogerős – másodfokú – adóhatósági határozatok kevesebb, mint egynegyede ellen indítottak bírósági keresetet 2018-ban és ez a szám 2023-ban a jogerős ügyek egyhatodára csökkent. Szakmai szempontból ez furcsának tűnhet, mivel a keresetlevél benyújtásával együtt járó teendők jogi része a fellebbezés elkészítése és benyújtása során nagyrészt már teljesült és a bírósági eljárási illetéket csak a bírósági felülvizsgálatot követően viseli a pervesztes fél, tehát azt sem kell megelőlegeznie az adózóknak.

A bírósági szakba érve a NAV eredményessége a fellebbezések sikeréhez képest csökken: míg 2018-ban 68,2% volt a NAV pernyertessége a bíróságok előtt, addig ez az arány 2019 és 2023 között 77,6% – 83,3 % között változik. Megállapítható tehát, hogy érdemes az adózónak ragaszkodnia az igazához és bírósági felülvizsgálatot kérnie a sérelmesnek tartott határozattal szemben, hiszen minden negyedik-ötödik ügyben a bíróság az adózónak ad igazat a NAV statisztikái alapján.

A legfelsőbb fórum előtt – a Kúriai felülvizsgálat

Egyértelműen megállapítható, hogy az arányokat tekintve a magyar adózók jogérvényesítési törekvései a Kúria előtt a legsikeresebbek. Az adóügyeket eldöntő bírósági ítéletek kb. 30%-a ellen indítanak Kúriai felülvizsgálati eljárást az adózók. A legfőbb bírói fórum előtt a 2018 – 2023 közötti években az adóhatósági sikeresség 76,9% és 62,2% között ingadozott, azaz a felülvizsgálattal érintett ügyek egyharmadában-egynegyedében az adózó örülhetett az eljárás végén.

Megjegyzendő, hogy a Kúria elé csak a legelszántabb adózók ügyei kerülnek, vélhetően nagyobb perértékű ügyekben és az eljárás kezdetén az adózóknak túl kell jutniuk a felülvizsgálati kérelem kúriai befogadásán, ami sok esetben nem egyszerű feladat.

Összességében mégis megállapítható, hogy amennyiben az ügy eljutott a bírósági szakba, akkor már érdemes továbblépni és akár a bírósági döntés kúriai felülvizsgálatát is kérni – amennyiben a törvényi feltételek fennállnak – mert az adózók esélyei a következő fórum előtt érdemben növekednek.

Ha konkrét kérdése van vagy jogi segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésére, írjon üzenetet, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Jelen cikkünk tartalma tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérjük vegye figyelembe, hogy előfordulhat, hogy cikkünk megjelenése óta jogszabályváltozás miatt az abban lévő információk már nem aktuálisak.