A kölcsönt biztosító jogi biztosítékok rendszere Magyarországon – gyakorlati útmutató hitelezőknek 1. rész

Cikksorozatunkban a hitelezési ügyletek biztonságát alapvetően meghatározó jogi biztosítéki rendszer kialakítását és szempontrendszerét mutatjuk be.

Kinek szól ez a cikk, és miért fontos?

Ez a cikksorozat elsősorban hitelezők, pénzügyi intézmények, befektetők és finanszírozási döntéshozók számára készült, akik hitelnyújtás, beruházásfinanszírozás vagy komplex finanszírozási struktúrák kialakítása során jogi biztosítékokra van szükségük.

A biztosítéki rendszer alapos ismerete a hitelezők számára azért kiemelten fontos, mert a biztosítékok tényleges értékét nem pusztán azok elnevezése vagy elméleti erőssége, hanem a jogszabályoknak megfelelő létrehozásuk, nyilvántartásuk és érvényesíthetőségük határozza meg. Egy átgondoltan felépített biztosítéki struktúra érdemben csökkentheti a hitelező kockázatát, míg a formai vagy szerkezeti hibák akár a legerősebb biztosítékot is hatástalanná tehetik.

A kölcsönügyletek és hitelnyújtási konstrukciók egyik legkritikusabb eleme a megfelelő biztosítéki rendszer kialakítása. A biztosítékok nem pusztán „kiegészítő garanciák”: igen sok esetben ezek döntik el, hogy a hitelező szerződésszegés esetén milyen mértékben képes érvényesíteni a követelését az adóssal szemben és az általa kölcsönadott összegből mekkora részt lát viszont. A biztosítéki struktúra ezért nem csak pénzügyi, hanem kimondottan jogi kérdés is és létrehozására számos olyan részletszabály vonatkozik, amelyeket a hitelezőknek és az adósoknak egyaránt ismerniük kell.

Három részes cikksorozatom első és második részében a biztosítékok rendszerének főbb elemeit, harmadik részében a biztosítékok hatékony végrehajtásának legfontosabb kérdéseit ismertetem, gyakorlatorientált megközelítéssel, különös hangsúlyt fektetve azokra a kúriai döntéseke, amelyek a gyakorlatban irányadóak a zálogjog, az óvadék és más biztosítéki formák alkalmazása során.

1. A biztosíték kiválasztásának fő szempontjai

A biztosítékok megválasztásánál egyedi és gondos mérlegelés szükséges a hitelező részéről, melynek során a következő főbb körülményeket célszerű figyelembe vennie:

1.1. Az adós pénzügyi helyzete és hitelképessége

Stabil pénzügyi helyzetű adós esetén kevesebb, vagy az adós számára nagyobb mozgásteret biztosító biztosíték is elegendő lehet, míg kockázatosabb hitelfelvevőnél a biztosítékok kiterjesztése és megerősítése elengedhetetlen.

1.2. A hitel célja és futamideje

• Beruházási hitelek esetén a hosszú távra megfelelő „kemény” fedezet előnyös (pl. ingatlan jelzálog)
• Forgóeszköz-finanszírozásnál inkább a gyorsan mobilizálható fedezet (pl. engedményezés, óvadék) tanácsolható

1.3. A biztosíték értékállósága és likviditása

Az ingatlan és bizonyos pénzügyi eszközök (például az állampapírok, kötvények) jellemzően értékállóbbak, míg a készlet vagy egyes ingó eszközök értéke gyorsabban változik.

1.4. A biztosíték jogi érvényesíthetősége

A biztosítéki forma csak annyira erős, amennyire a jog a hitelező számára lehetővé teszi a tényleges érvényesítést. Ez különösen igaz a zálogjog és az engedményezés esetében.

2. A legfontosabb biztosítéki formák

2.1. Zálogjog, zálogszerződés

A zálogjog alapján a hitelező az adós szerződésszegése esetén a zálogtárgyból – annak értékesítéséből – nyerhet kielégítést. A zálogjog járulékos jellegű, vagyis a biztosított követelés fennállása határozza meg a zálogjog érvényesíthetőségét. Más szavakkal, amennyiben a követelés megszűnik, vagy annak összege változik, úgy az azt biztosító zálogjog is megszűnik és változik.

2.1.1. Ingatlan jelzálogjog

Az egyik legértékállóbb, legbiztonságosabb és igen gyakran használt biztosíték, mely Magyarországon az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A jelzálogjog dologi természete miatt akkor is fennmarad, ha az ingatlant időközben eladják és ez azt jelenti, hogy a jogosult a jelzálogjogot gyakorlatilag minden, később jogot szerző személlyel szemben érvényesítheti. A magyar bíróságok töretlen gyakorlata az, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogból eredő kielégítési jog az ingatlan mindenkori – későbbi – tulajdonosával szemben is érvényesíthető. Az ilyen későbbi tulajdonos a végrehajtási eljárásban jogutódként vesz részt, mint a végrehajtást elszenvedő személy.

2.1.2. Ingó jelzálogjog

Ingó dolog, valamint jog és követelés zálogosítása esetén a jelzálogjogot a magyar hitelbiztosítéki nyilvántartásba (HBNY) – közhiteles nyilvántartásban (lajstrom) szereplő ingóság vagy jog esetén a megfelelő lajstromba – kell bejegyezni. A nyilvántartásba való bejegyzéshez a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett nyilatkozata szükséges. Lehetőség van arra is, hogy a zálogtárgyat ne egyedileg, hanem körülírással határozzák meg és ebben az esetben a zálogjog tárgyát mindenkor azok a dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek a körülírásnak megfelelnek és felettük a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti.

Az ingó jelzálogjog hatályossága harmadik személyekkel szemben a hitelbiztosítéki nyilvántartás bejegyzésétől függ. A Kúria több döntése szerint a zálogjog bejegyzésének elmaradása hatálytalanságot eredményez harmadik személyekkel szemben.

2.1.3. „Lebegő zálog” jellegű biztosítékok:

A Ptk. megengedi, hogy a jelzálogjog tárgyát körülírással határozzák meg, különösen, ha a jelzálogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni (pl. követelések, készlet). Ez teszi lehetővé a gyakorlatban azt, amit az angolszász jog „floating charge” néven ismer:

• a zálogtárgy egy folyamatosan változó vagyontárgy-csoport (készlet, vevőkövetelések stb.),
• a zálogjog mindig azon vagyonelemeket terheli, amelyek a körülírásnak megfelelnek és amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír.

A magyar Polgári Törvénykönyv már nem használja a „keretbiztosítéki jelzálog” terminust, de a bírói gyakorlat és a szakirodalom szerint a jelenség továbbra is létezik: a zálogjog a felek tartós vagy rendszeres jogviszonyából eredő mindenkori követeléseket biztosíthatja meghatározott keretösszeg erejéig.

2.1.4. Üzletrész- és részvény-zálog

A gazdasági társaságokban fennálló részesedés (üzletrész, részvény) is lehet zálogtárgy. A zálogjog keletkezése a társasági jogi szabályokhoz is igazodik és – bizonyos esetekben – a társasági szerződésből, alapszabályból eredő korlátoktól függ. A részvények, üzletrészek megterhelése egyes ágazatokban külön jogszabályi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött (pl. pénzügyi szektor, stratégiai társaságok).

A biztosítéki rendszer alapjainak és a zálogjog működésének áttekintését követően a hitelezési gyakorlatban ugyancsak meghatározó egyéb biztosítéki formákat mutatjuk be, ezen belül az óvadék sajátosságait, a biztosítéki engedményezés gyakorlati működését, valamint a kezesség és a garancia szerepét a kockázatkezelésben. A második részben arra is kitérünk, hogyan kombinálhatók ezek a biztosítékok, és milyen szempontok segítik a megfelelő fedezeti struktúra kialakítását.

Hogyan segíthetünk?

Irodánk nemcsak a fent bemutatott jogi kérdésekben nyújt tanácsot, hanem azok gyakorlati alkalmazásában is támogatást biztosít. Szakértő csapatunk segítséget nyújt a magyar jog szerinti biztosítéki struktúrák kialakításában, felülvizsgálatában és érvényesítésében, ideértve a megfelelő biztosítékok kiválasztását, azok jogszabályoknak megfelelő dokumentálását, valamint a ranghelyi, nyilvántartási és végrehajtási kérdések kezelését.
Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás célját szolgálja, nem minősül jogi tanácsnak, és nem helyettesíti az adott ügyletre vagy konkrét tényállásra szabott jogi elemzést.