A kölcsönt biztosító jogi biztosítékok rendszere Magyarországon – gyakorlati útmutató hitelezőknek 2. rész

Kinek szól ez a cikk, és miért fontos?

Ez a cikksorozat elsősorban hitelezők, pénzügyi intézmények, befektetők és finanszírozási döntéshozók számára készült, akik hitelnyújtás, beruházásfinanszírozás vagy komplex finanszírozási struktúrák kialakítása során jogi biztosítékokra van szükségük.

A biztosítéki rendszer alapos ismerete a hitelezők számára azért kiemelten fontos, mert a biztosítékok tényleges értékét nem pusztán azok elnevezése vagy elméleti erőssége, hanem a jogszabályoknak megfelelő létrehozásuk, nyilvántartásuk és érvényesíthetőségük határozza meg. Egy átgondoltan felépített biztosítéki struktúra érdemben csökkentheti a hitelező kockázatát, míg a formai vagy szerkezeti hibák akár a legerősebb biztosítékot is hatástalanná tehetik.

Az első részben bemutattuk a hitelezők számára releváns biztosítéki környezet alapjait és a zálogjogot, míg a jelen cikk a további jelentős biztosítéki formák – így az óvadék, az engedményezés, a készfizető kezesség és a garancia – részletes ismertetésére fókuszál. Áttekintjük ezek működését, előnyeit és tipikus alkalmazási eseteit.

A témában készült első cikkünk az alábbi linken található: A kölcsönt biztosító jogi biztosítékok rendszere Magyarországon – gyakorlati útmutató hitelezőknek 1. rész

2.2. Óvadék

Az óvadék a magyar jog egyik legerősebb, de szinte bizonyosan a leggyorsabban érvényesíthető biztosítéka. Lényege, hogy az adós (vagy harmadik személy) pénzt, értékpapírt vagy más likvid eszközt helyez el a hitelező rendelkezésére. Az óvadékot úgy kell alapítani, hogy annak tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából az óvadék jogosultjának hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól kikerüljön. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen az óvadék alapítható a számlatulajdonos, a számlavezető és az óvadék jogosultja közötti írásbeli megállapodással, vagy önmagában a számlavezető javára, a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel.

Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor egyoldalú nyilatkozattal – a biztosított követelés összege erejéig – az óvadék tulajdonjogát megszerezheti (ez a közvetlen kielégítés joga).

Az óvadéki jogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles írásban elszámolni a zálogkötelezettel, és a biztosított követelést meghaladó fedezetet kiadni a kötelezettnek.

2.3. Engedményezés

Az engedményezés során az adós bizonyos követeléseit a hitelezőre ruházza át, így a hitelező közvetlenül a kötelezettől kapja meg a teljesítést. A magyar jogban az engedményezéssel kapcsolatban két jogi szempontot érdemes figyelembe venni:

• Az engedményezés a kötelezett értesítése nélkül is érvényes, de a kötelezett a megfelelő teljesítési utasításig a régi jogosultnak teljesítheti a követelést.

• Lehetőség van arra, hogy az engedményezés biztosítéki jellegű legyen, azaz a biztosítéki engedményezés kizárólag az adós szerződésszegése (a fizetés elmaradása) esetén válik érvényesíthetővé. Biztosítéki engedményezésnél ennek kettős gyakorlati következménye van: egyrészt az engedményezési szerződésben részletes értesítési mechanizmust szükséges kialakítani (azaz, hogy mikor, milyen esemény bekövetkeztekor, milyen formában értesítik az engedményezett követelés kötelezettjét az engedményezésről és arról, hogy kinek kell teljesítenie), másrészt pedig a hitelező kockázatát csökkenteni kell azzal, hogy az engedményezésről legkésőbb a szerződésszegéskor írásban értesítik a kötelezettet.

2.4. Egyéb biztosítékok

2.4.1. Készfizető kezesség

A Ptk. részletesen szabályozza a kezességet; a gyakorlatban a készfizető kezesség a meghatározó, amelynél a kezes a hitelező felhívására úgy köteles teljesíteni, mintha ő maga lenne az adós. Nem köteles tehát a hitelező kivárni azt, hogy az eredeti adós vajon képes-e (avagy szándékozik-e) a teljesítésre, hanem rögtön a kezessel szemben is felléphet és tőle is követelheti a teljesítést.

A befektetők számára ismerős lehet az anyavállalat kezessége leányvállalat kötelezettségeiért, vagy a tulajdonosi kezesség egy projekt finanszírozási struktúrákban.

2.4.2. Garancia

A garancia önálló kötelezettségvállalás, leggyakoribb formája Magyarországon a bank által vállalt garancia (bankgarancia), de nem példa nélküli az anyavállalat által nyújtott garancia a leányvállalat kötelezettségeiért. Garancia esetén a garantőr (bank) meghatározott feltételek fennállása esetén – függetlenül az alapjogviszonytól – köteles fizetni a jogosultnak.
A Ptk. a garanciát a kezességtől elkülönítve, önálló biztosítéki formaként szabályozza, amely különösen nemzetközi tranzakciókban megszokott.

3. Fiduciárius biztosítékok tilalma

A Ptk. tartalmaz egy generális szabályt a tulajdonjogátruházással járó biztosítékokra vonatkozóan. A Ptk. általánosan tiltja olyan biztosítékok alkalmazását, amelyekkel a hitelező az adós fogyasztó által nyújtott biztosíték tulajdonjogát szerzi meg. Ez az általános szabály kizárólag a fogyasztóval kötött szerződésekre vonatkozik, így vállalkozások közötti ügyletek biztosítékai kívül esnek a korlátozás körén.

4. Biztosítékok kombinálása

A gyakorlatban számos alkalommal előfordul, hogy a hitelező egyszerre több biztosítékot alkalmaz. A kombinált biztosítéki struktúra növeli a fedezet stabilitását és csökkenti a hitelező veszteségének kockázatát. A magyar jog megengedi ugyanarra a követelésre több biztosíték párhuzamos alkalmazását, hazánkban is jellemzőek például a következő kombinációk:

• ingatlan jelzálog és követelések engedményezése
• ingó zálogjog és óvadék
• ingatlan jelzálog és óvadék és követelések engedményezése

Zálogjog, vagy engedményezés – gyakorlati mérlegelési szempontok

A megfelelő biztosítéki forma kiválasztása a következő kérdésektől is függ, érdemes ezeket előzetesen tisztázni a megfelelő konstrukció kiválasztásához:

• Mi a biztosíték tárgya?

– Amennyiben konkrét vagyontárgy a biztosíték, úgy zálogjogot érdemes alkalmazni

– Ha bevételek, jövőbeni pénzáramlás képezik a fedezetet, úgy engedményezési szerződést tanácsos kötni az adóssal

• Milyen az adós bevételtermelő képessége?

Ha az adós stabil ügyfélkörrel és hosszú időtartamú vevői szerződésekkel rendelkezik, akkor az engedményezés lehet a megoldás. Ezzel szemben bizonytalan bevételek esetén tárgyi biztosíték (azaz a zálogjog) előnyösebb a hitelező számára

A biztosítéki formák működésének és kombinálhatóságának áttekintése után a hitelezők számára a következő lényeges kérdés, hogy ezek a biztosítékok a gyakorlatban miként válhatnak ténylegesen érvényesíthetővé. Következő cikkünkben a biztosítékok jogi-adminisztratív követelményeit, a ranghelyek gyakorlati jelentőségét, a végrehajtás folyamatát és az esetleges buktatókat tekintjük át.

Hogyan segíthetünk?

Irodánk nemcsak a fent bemutatott jogi kérdésekben nyújt tanácsot, hanem azok gyakorlati alkalmazásában is támogatást biztosít. Szakértő csapatunk segítséget nyújt a magyar jog szerinti biztosítéki struktúrák kialakításában, felülvizsgálatában és érvényesítésében, ideértve a megfelelő biztosítékok kiválasztását, azok jogszabályoknak megfelelő dokumentálását, valamint a ranghelyi, nyilvántartási és végrehajtási kérdések kezelését.

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás célját szolgálja, nem minősül jogi tanácsnak, és nem helyettesíti az adott ügyletre vagy konkrét tényállásra szabott jogi elemzést.